Rólunk
Hagyomány és új trendek
Térj be hozzánk, várunk szeretettel! Üdvözlettel: a Bisztró Csapata
A festői szépségű Vértes hegység lábainál elterülő Csákvár városának szívében található a nemrég nyílt Tersztyánszky Bisztró, amely közvetlenül a főút mellett, a buszmegállótól gyalog pár percre található. Légkondicionált éttermünk befogadóképessége 45 fő, ami kiválóan alkalmas családi ünnepek, üzleti ebédek, baráti iszogatások, illetve kisebb céges rendezvények lebonyolítására is egyaránt. Az étteremhez tartozik egy utcafronti terasz, amely tökéletes hangulatot biztosít akár 60 fő részére.
Étlapunk többnyire a magyaros konyhát képviseli, de megtalálhatóak a nemzetközi konyha remekei is. Alapanyagainkat javarészt helyi és környékbeli termelőktől vásároljuk. Bárunk széles és igen színes italválasztékából kiváló söröket, borokat, koktélokat és röviditalokat kóstolhatsz a világ majd minden tájáról.
Az éttermet a maximalizmus, az igényesség és a szakértelem határozza meg. Elsődleges szempontunk, hogy mind az átutazó vagy kiránduló, mind a csákvári lakosokat ugyanezen szemlélet mentén szolgálhassuk ki. Éttermünkben ingyenes WIFI kapcsolattal, ingyenes parkolóval és biciklibarát hely elismeréssel (MAKETUSZ) várjuk Kedves Vendégeinket.
Névadónk
Tersztyánszky Ödön
Vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön 1890. március 6-án született Csákváron. Kard- és tőrvívó, honvéd ezredes, kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizennégyszeres magyar bajnok. Beceneve „Észvívó” volt. Több nyelven beszélt, Heinrich Heine verseit fordította németből, Dosztojevszkij egyik hőséről pszichológiai tanulmányt írt, ezen kívül rajzolt és fényképezett, valamint kiváló céllövő és lovas is volt.
1912-ben elvégezte a híres Bécsújhelyi Katonai Akadémia katonai vívó- és tornatanári kurzusát. Ebben az időben indult első vívóversenyein, a Debreceni Vívó Club színeiben, még jobbkezes vívóként. Az első világháborúban többször megsebesült, majd orosz fogságba került; egyik szökése során a jobb keze súlyosan megsérült. A háború után Borsody László vívómester győzte meg, hogy kezdjen el bal kézzel vívni.
Az 1924-es párizsi olimpián kardban ezüst-, tőrben bronzérmet nyert csapatban. 1927-ben Európa-bajnoki ezüstérmes lett, az 1928. évi amszterdami olimpián pedig kardvívásban egyéni olimpiai bajnoki címet szerzett, és tagja volt a szintén aranyérmes magyar kardcsapatnak is. 1929. június 21-én, egy solymári motorbaleset következtében hunyt el. Emlékét Csákváron sportcsarnok és körút, Solymáron gránit emlékmű őrzi.
Forrás: Szentirmay László, MOB
Galéria
